Tegezzük vagy önözzük az AI-t? Udvariassági tanulmány 10 000 beszélgetésből

Amikor 2025 áprilisában az X-en megkérdezték az OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant, mennyibe kerül a cégnek, hogy az emberek „kérem”-et és „köszönöm”-öt írnak a mesterséges intelligenciának, ezt válaszolta: több tízmillió dollárba — és jól elköltött pénz. Azt viszont eddig senki sem mérte meg igazán, ki is udvarias valójában az AI-val. És főleg: Európában, ahol az angollal ellentétben a legtöbb nyelv megkülönbözteti a tegezést és az önözést, adódik egy kérdés, amelyet az angol nyelvű világ fel sem tud tenni — önözzük a mesterséges intelligenciát?

22 európai nyelven üzemeltetjük az AI Chat-et, mellette pedig egy Chat GPT ingyenesen és regisztráció nélkül nevű alternatívát is. Éppen ennek az ingyenes verziónak az adataiból elemeztünk anonim módon 10 000 júliusi beszélgetést, és mértük meg, hogyan viselkednek az európaiak valójában a mesterséges intelligenciával. Köszönnek-e neki, megköszönik-e, kérnek-e tőle, elbúcsúznak-e tőle — és hogy tegezik, vagy önözik.

Az adatvédelemről mindjárt az elején: kizárólag összesített, anonimizált adatokkal dolgoztunk — IP-címek nélkül, és egyetlen beszélgetés tartalmát sem tettük közzé. Fizető ügyfeleink adatai soha nem kerülnek be a tanulmányainkba. A részletek a cikk végén, a módszertanban találhatók.

A legfontosabb eredmények dióhéjban

Összességében a beszélgetések 21%-a tartalmaz legalább egy udvariassági megnyilvánulást (köszönést, megköszönést vagy kérést) — nagyjából minden ötödik ember ír legalább egyet az AI-nak.

Az udvariassági megnyilvánulások rangsora: hol írnak legtöbbet „kérem”-et és „köszönöm”-öt

Minden nyelvre kiszámítottuk azoknak a beszélgetéseknek az arányát, amelyekben legalább egy udvariassági megnyilvánulás szerepel. A rangsorokba csak azok a nyelvek kerülnek be, amelyeknél elegendő a minta (50 vagy több beszélgetés).

A cseh vezet nagy fölénnyel — és érdekes az összevetés a szlovákkal (15,9%) is: Európa két legközelebbi nyelve között majdnem kétszeres a különbség. A sereghajtók a görögök és a hollandok, akik a legtárgyilagosabban bánnak az AI-val.

Az udvariasság azonban nem egyetlen tulajdonság. Ha egyes megnyilvánulásokra bontjuk, kiderül, hogy minden nép a maga módján udvarias — és épp a profilok alakja a legérdekesebb:

A cseh az egyetlen nyelv, amely mindhárom megnyilvánulásban kiegyenlítetten erős. A német és az angol szinte kizárólag a „kérem”-re épül, a spanyol a köszönésre, a francia köszön és köszönetet mond, de nem kér. A mind a húsz nyelv részletes sorrendjét a következő fejezetekben találja.

Ki köszön az AI-nak

Leginkább a spanyolul beszélő felhasználók köszönnek — minden hetedik beszélgetést egy „hola” nyit. A spanyol profilja azonban különös: a köszönésben vezet, ám a megköszönésben (3,9%) és a kérésben (3,8%) a leggyengébbek közé tartozik. Köszönni igen, de utána már csak tárgyilagosan.

Ki köszöni meg az AI-nak

A csehek köszönik meg a leggyakrabban Európában — szinte minden hetedik cseh beszélgetés tartalmazza a „köszönöm” vagy a „kösz” szót. Ezzel szemben a lengyelek, akik átlag felett köszönnek, mondanak köszönetet a legritkábban (2,5%).

Ki kér az AI-tól

A kérésben a németek és az angolul beszélő felhasználók vezetnek — a némettel kapcsolatban azzal a megjegyzéssel, hogy a „bitte” többértelmű szó, és a mérőszám kicsit túlbecsülheti. Az olaszok gyakorlatilag egyáltalán nem kérnek (1,1%): olaszul az AI-nak parancsolnak.

És ki búcsúzik el? Szinte senki

Búcsúzást mindössze a beszélgetések 0,8%-ában találtunk — a húsz nyelv közül nyolcban egyetlenegyszer sem. Az emberek köszönnek az AI-nak, kérnek tőle, megköszönik neki… aztán egyszerűen bezárják az ablakot. A magyarázat egy része magában a felületben rejlik: a chatnek nincs természetes jele a beszélgetés végének — a lezárás maga az ablak bezárása. Mégis feltűnő, hogy az összes udvariassági rítus közül éppen az az egyetlen nem épült be az AI-val folytatott kommunikációba, amelynek nincs gyakorlati funkciója.

Minél tovább beszélgetünk, annál udvariasabbak vagyunk

Az udvariasság nem csupán a nyelv tulajdonsága — azzal is változik, hogyan zajlik a beszélgetés. A beszélgetéseket egyszeri utasításokra (egy üzenet) és hosszabb párbeszédekre (két vagy több üzenet) bontottuk: az egyszeriek 17,4%-a, a hosszabbak 24,9%-a tartalmaz udvariassági megnyilvánulást. A minta a 20 nyelvből 16-ban érvényes.

A hatás egy része tisztán mechanikus — több üzenet több alkalmat jelent a megköszönésre. De még ha az udvariasságot az egyes üzenetekre vetítve számoljuk is át, a hosszabb beszélgetésekben nem csökken — és a nyelvek sorrendje gyakorlatilag nem változik (lásd a módszertant). Az igazán érdekes a kivétel: az angol az egyetlen nagy nyelv, ahol az udvariasság egyáltalán nem változik a beszélgetés hosszával (23,3% vs. 24,0%). A csehnél viszont a hosszabb beszélgetés 20%-ról 35%-ra emeli az udvariasságot — mintha az ember a beszélgetés során kapcsolatot építene ki az AI-val.

Tegezzük vagy önözzük a mesterséges intelligenciát?

Ez egy olyan kérdés, amelyet az angol fel sem tud tenni — a „you” csak egy van. A cseh, a német, a francia, a spanyol és a legtöbb európai nyelv viszont választásra kényszeríti a felhasználót: te, vagy ön?

Először egy fontos kontextus: a legtöbb ember egyáltalán nem szólítja meg az AI-t. A nem angol nyelvű beszélgetések nagyjából háromnegyede puszta utasításokból és kulcsszavakból áll („palacsintarecept”, beillesztett szöveg fordításra) — ezekben nincs sem tegezés, sem önözés. A mesterséges intelligencia a legtöbb ember számára még mindig inkább keresőmotor, mint beszélgetőpartner. Az alábbi számok ezért csak azokra a beszélgetésekre vonatkoznak, ahol a felhasználó ténylegesen megszólítja az AI-t — a pontos darabszámokat a módszertanban közöljük.

Európa tegezi a mesterséges intelligenciát. A németben, a szlovákban, a lengyelben és a svédben egyetlen önözési esetet sem találtunk. A csehek 5%-ban önöznek — vagyis ők köszönik meg a legtöbbször Európában, de az AI mégsem érdemli ki az „ön”-t.

A litvánok — az egyetlenek, akik önözik az AI-t

A kivétel annyira szembetűnő, hogy külön auditnak vetettük alá: a litvánok az esetek 43%-ában önözik a mesterséges intelligenciát — négyszer annyiszor, mint a második helyen álló görögök. Az összes litván beszélgetés kézi ellenőrzése megerősítette, hogy nem mérési hibáról van szó: a litván felhasználók az AI-val jellemzően hivatalos és szakmai szövegeket intéznek, és eközben formális regisztert tartanak — az olyan udvarias igealakok, mint a „pataisykite” vagy a „parašykite”, közvetlenül az asszisztensnek szólnak.

Bónusz: ki mérges az AI-ra, és ki csak próbálgatja

Az elemzés során három további viselkedési megnyilvánulást is mértünk:

A frusztráció („ez rossz”, „nem érted, amit mondok”) a beszélgetések 3,1%-ában jelenik meg — és a szlávok mérgesek a legtöbbször az AI-ra.

Az első négy helyet szláv és balti nyelvek foglalják el. A legnyugodtabbak a görögök (0,4%) — akik egyben a legkevésbé udvariasak is. Egyszerűen nem kommunikálnak érzelmesen az AI-val, sem jóban, sem rosszban.

A tesztkérdések (triviális kérdések, mint a „mennyi 2 + 2”, vagy annak kipróbálása, mit tud az AI) a beszélgetések 5,4%-át teszik ki.

Leginkább az angol teszteli (8,2%) — a világ minden tájáról érkező átutazók főleg csak ismerkednek az AI-val. A cseh (2,9%) vagy a litván (2,2%) ezzel szemben ténylegesen dolgozik vele.

Az AI-val emberként való bánásmód — a véleményéről, érzéseiről vagy identitásáról való kérdezés („mit gondolsz erről?”, „ember vagy?”) — szigorú, kétszeres értékelés után ritkának bizonyult: a beszélgetéseknek mindössze 0,8%-a. A nyelvek közötti különbségek olyan kicsik, hogy akár véletlenek is lehetnek, ezért nem közlünk rangsort. Az audit azonban egy olyan jelenséget tárt fel, amellyel nem számoltunk: a szerepjáték-szeánszokat. Néhány felhasználó fiktív szereplőket játszat az AI-val, és utána magához a szereplőhöz beszél, nem az asszisztenshez — számukra az AI Chat nem eszköz, hanem színpad. Hogy ez milyen gyakori, a következő tanulmányban mérjük meg.

Hogyan mértük

• Minta: 10 000 anonimizált rekord a GuideGlare ingyenes Chat GPT alternatívájából (regisztráció nélküli verzió), 2026. 06. 23. – 07. 24., 22 nyelvi változat; 6 technikai duplikátum (ugyanaz a beszélgetés kétszer elmentve) eltávolítása után 9994 beszélgetéssel dolgozunk. A rangsorokba azok a nyelvek kerülnek be, amelyeknél legalább 50 beszélgetés van (a dán és a finn kiesett). A mintaméretek 53 beszélgetéstől (szlovén) 2775-ig (angol) terjednek; a nyelvenkénti teljes darabszámok a letölthető adatok között találhatók. A tegezés/önözés mérőszáma 1873 egyértelmű megszólítású beszélgetéssel dolgozik (ebből 54 litván); a rangsorába azok a nyelvek kerülnek be, amelyeknél legalább 20 eldöntött eset van.
• Az udvariassági megnyilvánulásokat az egyes nyelvekre külön összeállított szótárakkal mérjük — beleértve a köznyelvi változatokat, az internetes rövidítéseket (thx, pls) és az ékezetes elgépelések toleranciáját.
• A tegezést/önözést egy nyelvi modell osztályozta, majd az összes talált esetet egy erősebb modell ellenőrizte nyelvspecifikus szabályokkal (igemorfológia, az AI megszólításának megkülönböztetése a beillesztett szövegeken belüli megszólításoktól). Mindkét feltűnő eredmény (a litván önözés, a francia antropomorfizációs anomália) célzott kézi auditon is átesett — az egyik megerősítést nyert, a másikat műtermékként kizártuk.
• Statisztika: minden százalék az adott nyelven belüli arányt jelöli; a kulcsértékekhez Wilson-féle 95%-os konfidenciaintervallumokat számolunk (a szövegben ±százalékpontként közöljük őket), és rangsorokat csak ott közlünk, ahol a különbségek meghaladják a statisztikai hibát.
• Robusztusság: a mérőszámok kontrollszámítása egyes üzenetekre vetítve (a teljes beszélgetések helyett) legfeljebb 1–3 hellyel változtatja meg a rangsorokat, és a csúcsokat változatlanul hagyja — a hosszabb beszélgetések tehát mechanikusan nem torzítják a rangsorokat. A beszélgetés hossza szerinti összevetésben csak azokat a nyelveket közöljük, amelyeknél mindkét csoportban legalább 50 beszélgetés van.
• Adatvédelem: kizárólag összesített adatokkal dolgoztunk — IP-címek nélkül, felhasználók azonosítása nélkül, a beszélgetések tartalmának közzététele nélkül. Fizető ügyfeleink adatai soha nem kerülnek be a tanulmányokba.
• Korlátok: a mintát egyetlen ingyenes eszköz felhasználói alkotják — a számok a mi chatünkön mutatott viselkedést írják le, nem egy egész ország teljes népességét. Ez egy egyhónapos pillanatkép; a tanulmány megismétlése mutatja majd meg a trendet.
• Letölthető adatok és hivatkozás: a teljes összesített adatállományt (22 nyelv × minden mérőszám × mintaméretek × konfidenciaintervallumok) CSV formátumban töltheti le. A számokat és a grafikonokat szabadon átveheti cikkekbe, blogokba és prezentációkba — elég feltüntetni: „Forrás: GuideGlare” aktív hivatkozással erre az oldalra, a részletek a hivatkozási feltételekben találhatók. Nyomdai minőségű grafikonokat is szívesen küldünk — írjon nekünk az info@explicaire.com címre.

Próbálja ki saját maga

A tanulmány adatai a GuideGlare AI Chatből származnak — a tanulmány mind a 22 nyelvén működik, és ingyenes Chat GPT-ként, regisztráció nélkül is kipróbálhatja. Hogy tegezi vagy önözi, az önre van bízva. A statisztikát viszont folytatjuk — nézzen vissza fél év múlva, hogy Európa nem lett-e udvariasabb az AI-val.